Hoffmann szerint a múzeumi versenyen nagyon jól szerepelnének a magyar diákok
Hoffmann Rózsa volt oktatási államtitkár ugyanazzal érvel, mint Balog Zoltán miniszter, Magyar Bálint a hibás a katasztrofális PISA-eredményekért.
Hoffmann Rózsa volt oktatási államtitkár ugyanazzal érvel, mint Balog Zoltán miniszter, Magyar Bálint a hibás a katasztrofális PISA-eredményekért.
Lesújtóan szerepeltek a magyar diákok a 2015-ös PISA-teszten, tanárokkal és egy, a fideszes oktatáspolitikára rálátó szakértővel elemeztük az okokat. Nem csak Hoffmann Rózsa a hibás.
A volt oktatásügyi államtitkár szerint az általa megszavazott dokumentumban nem volt olyan rész, amely hátrányos lenne Magyarországra nézve.
Megint úgy tűnik, megszűnhet a kötelező hittan- és erkölcstanóra, csak délutáni, fakultatívan program marad.
A jobboldali publicista, a békemenetek egyik arca elhatárolódott a Hírcsárda című álhírlapban megjelent "BAYER ZSOLT: AKKOR VÁSÁROLJATOK ZSIDÓK!" című írástól. Mint írta, a cikkhez semmi köze, és ha a Hírcsárda nem távolítja el azt, megteszi a megfelelő lépéseket. Frissítés: a Hírcsárda megtette!
Mint egy szakértő hozzászólásából kiderült, kultúraféltő szülősztrájkellenes bejegyzésével önmagát sikerült beégetnie a volt közoktatási államtitkárnak.
Hoffmann Rózsa félti a magyar diákokat, de legalábbis azokat közülük, akik nem mennek iskolába hétfőn, szeptember 29-én. Amiatt aggódik a politikusasszony, hogy menthetetlen hátrányba kerül, aki kihagyja a hétfői tanítást.
"A bukott diák azért tüntet, mert egyest kapott, amiért nem ment el vizsgázni. Hát miért nem mentek el a kerekasztal tárgyalásaira?" – értékelte munkatársunknak a KDNP-s Rubovszky György a tanárok tüntetését. Hasonlóan érez Hoffmann Rózsa is, ám a hvg.hu-nak nyilatkozó fideszesek azért találtak hibát a Klik működésében, például a túlzott központosítást, az igazgatóktól elvont jogköröket.
Hoffmann Rózsa szemrehányást tett a parlamenti bizottsági ülésen Madarász Péternek, az oktatás állapota ellen a hangját felemelő miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatójának.
A lázongó tanárok érzik a problémákat, de sokkal mélyebb gondjai vannak a magyar oktatási rendszernek, és egy lényegi pontjával ők sem mernek szembenézni. Nahalka István oktatáskutatóval készült interjúnkból kiderül, hogy az esélyegyenlőtlenség kérdésének félretolásával és az elhibázott centralizációval hogyan kanyarodtunk vissza a késő ötvenes évek szisztémáihoz.
2010 előtt is elég ramaty állapotban volt a közoktatás, számos tanulmány leírta, hol kellene beavatkozni a rendszerbe, a diagnózisokról gyakorlatilag szakmai konszenzus alakult ki. Az Orbán-kormány felrúgta mindezt, majd a szétesés előtt álló biciklit nemcsak túltolta, hanem baltával is nekiesett.
Idén is megizzasztotta a parlamenti képviselőket a vagyonnyilatkozatuk kitöltése, a sokszor kacifántosra sikerült bevallások pedig az adatokat rögzítő civileket dolgoztatták meg, akik némi modernitást próbálnak vinni a XXI. századi demokráciába azzal, hogy kereshető adatokká alakítják a sokszor kézzel írt nyilatkozatokat. Hoffmann Rózsa és Balog Zoltán is elvérzett egy-egy ponton, a botrányba keveredett Farkas Flórián is furcsa megjegyzéseket tett, de megdöbbentő Tapolczai Gergely 570 milliós tartozása.
"Szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, hogyha unokákat szülhetnének nekünk" - ezt Kövér László házelnök mondta a Fidesz december 13-i kongresszusán. Képviselők véleményét kérdeztük a következő ülésnapon. A kormánypártiak többsége egyetértett, olyannyira, hogy Turi-Kovács Béla szerint a férfiaknak is ez kell, hogy legyen az elsődleges célkitűzésük. Kiderült még, hogy Hoffmann Rózsa gyerekkorától fogva a szülésről álmodozott, Kerényi János életébe pedig nagy örömet hoznak unokái.
Lenne értelme a pedagógiai munka értékelésének, de ennek a legkevésbé felel meg a januárban bevezetendő tanfelügyeleti rendszer. Különösen a belső ellenőrzés lehet aggályos, ami nemcsak átláthatatlan mennyiségű adminisztrációs terhet rak a tanárokra, de meg is mérgezheti a tantestületek légkörét. A szülők is készülhetnek: évekig kell majd kérdőívhegyeket kitöltögetniük.
Maga a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke sem értett egyet azzal, hogy minden állami iskolában dolgozó pedagógusnak kötelező volt belépnie a felülről létrehozott szervezetbe, de úgy véli, a megalakulás óta bizonyították, hogy nem a kormány szócsövei. Az etikai kódexet nem egyeztették az oktatási tárcával, az nem „korbácsként” fog működni, és még sokat változhat a mostani tervezethez képest. Lehet, hogy azt javasolják majd, ne kötelező, hanem csak ajánlott legyen a dokumentum. Interjú Horváth Péterrel, a Nemzeti Pedagógusi Kar elnökével.
Mielőtt a parlament megszavazta, hogy a jövőben költségtérítést kérhetnek a közérdekű adatok nyilvánosságáért az állami szervek, kormánypárti képviselőket kérdeztünk a törvényről. Arra voltunk egyebek mellett kíváncsiak, akkor is jó ötletnek tartják-e majd, hogy az állampolgárok csak pénzért tudhatják meg, mire költi a kormány a befizetett adóikat, amikor már ellenzékben lesznek. Pócs János válasza erre az volt, hogy nem lesznek ellenzékben.
Balog Zoltán szerint a pedagógusi hivatásnak egyre inkább presztízse van, és úgy véli, az eddigi reformok a minőségi magyar iskolát alapozták meg. Az általunk megkérdezett tanárok azonban nem osztják a sikerjelentést. „Hülyének néztek, ingyen dolgoztattak”, „A helyzet egyelőre kilátástalan” – írták többek között kérdőívünkre. A szülők szerint a gyerekek túlterheltek, nekik pedig egyre többet kell fizetniük az „ingyenes oktatásért”.